Fenntartónk
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium
Az intézmény alapításának időpontja: 1840.
A művészeti szakképzés indításának időpontja – Zeneművészet: 1840.
Az intézmény fenntartója: felsőoktatási intézmény
A fenntartó neve: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – Zeneakadémia
A fenntartó címe: 1065 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.
+36 1 462 4600
http://www.lisztakademia.hu
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet – a korábban főiskolaként működő felsőfokú zenei képzést nyújtó intézményt – 1875-ben alapították Országos Magyar Királyi Zeneakadémia néven. Az oktatás eleinte Liszt Ferenc Hal téri, majd Andrássy úti lakásán folyt. A Zeneakadémia szecessziós jellegű épületét Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján 1904-1907-ig építették.
Az erőteljes homlokzat eredetisége figyelemfelhívó, mögötte az épület is nagy: nagyságrendileg 9000 négyzetméter. A főhomlokzat központi motívuma Liszt Ferenc bronz ülőszobra, Strobl Alajos alkotása. A főbejárat két oldalán elnyúló frízekben Telcs Ede hat gyermekdomborműve szimbolizálja a zene fejlődését. A kapuzat két oldalán elhelyezkedő kariatidák Senyei Károly munkái. A második emeleti ablakok fölött látható, Erkel Ferencet és Robert Volkmannt ábrázoló domborművek Maróti Rintel Géza alkotásai, akárcsak az oromzat más kődíszei.
Külső formájának tágassága, széles ablakai az épület jelentőségét sugallják. Belépve a színes és gazdag ornamentikájú előcsarnokba jutunk, amelynek tompított világítása is a szentélyek hangulatát idézi.
Az üvegablakok a színárnyalatok finom tónusértékeivel, a rusztikus felületek ékszerszerű ragyogásával járulnak hozzá az épület intim hangulatának kialakításához.
A Zeneakadémia Nagyterem színpada
A koncerttermek közül a Nagyterem a korai hazai vasbeton építészet kitűnő alkotása. Méretei az építkezés idején impozánsnak számítottak: 25 méter hosszú, 23 méter széles, 16 méter magas. A több mint 1200 hallgatót befogadó terem ma is Magyarország legjobb akusztikájú koncertterme. A terem elegáns belső díszítése barna tónusú. A tartópillér nélküli oldalerkélyek az első emelet két hosszoldalán húzódnak teljes szélességben. A páholyok felett, illetve a falakon található domborművek Telcs Ede alkotásai. A mennyezeten hat darab üvegezett felülvilágító nyílik, ezen kívül az oldalerkélyek fölött festett üvegablakok biztosítják a nappali fényt.
A nagyterem orgonáját – ami az ország első koncertorgonája volt – a német Voit und Söhne gyár készítette. A 4 manuálos, 74 regiszteres, elektropneumatikus, kúpláda rendszerű hangszer 1907-ben készült el. A kétszer átépített és bővített hangszer 1965-ig működött. 1967-ben teljesen új orgonát kapott az intézmény, amelynek építője a ludwigsburgi E. F. Walcker orgonagyár volt. Ez a hangszer 4 manuálos, 86 regiszteres.
A Nagyterem orgonája
A szerényebb kiképzésű, 400 embert befogadó Kisteremnek az átadás idején operai előadások tartására alkalmas színpada volt, vasfüggönnyel, süllyesztőkkel, zenekari árkokkal, zsinórpadlással és hatásvilágítással. Ma elsősorban kamarakoncerteket rendeznek benne, színpadi funkcióit megszüntették. Előterében Zichy István magyaros témájú freskója látható.