A zene Magyarország mindennapi életének mindig is jelentős része volt és az is maradt.
- Solti György

Együttműködési megállapodást kötött a Bartók Konzervatórium a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárral

2023. szeptember 7.

A kezdeményezés célja közös oktatási és kulturális programok szervezése, a felek kedden este írták alá a hosszú távú stratégiai partnerségről szóló dokumentumot.

A Pusztítás és teremtés címmel megvalósuló, Abel Pann műveit bemutató kiállítással indítja el stratégiai együttműködését a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnáziuma, Magyarország legrégebbi középfokú zeneoktatási intézménye a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárral.

A megállapodást Dr. Benkő Szabolcs, a Bartók Konzervatórium igazgatója és Dr. Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója írta alá, prof. Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke jelenlétében. A tárlat megnyitóján a gimnázium növendékei is felléptek.

 

 

A partnerek a kapcsolat megalapozásában elsődleges feladatuknak a zene és a képzőművészet együttes bemutatásában rejlő lehetőségek feltérképezését tartják. Az együttműködés gerincét a széles körben bemutatni kívánt edukációs tevékenységek, közös programok és nem utolsó sorban a különleges tematikájú koncertek alkotják. Az 1840-ben Liszt Ferenc által alapított, ma már egyetemi gyakorlóiskola és a több mint százéves múltra visszatekintő zsidó múzeum komoly oktatási és kulturális hagyománnyal rendelkező intézmények, amelyek mindennapi működésük során kiemelt szerepet szánnak a szakmai alapú innovációnak.

 

 

A 2B Galériában megrendezett tárlat megnyitóján a Bartók Konzervatórium növendékei – többek között – a holokausztban elhunyt Kuti Sándor zeneműveit adták elő. Abel Pann (1883–1963) a cári Oroszországban született, eljutott Párizson és az Egyesült Államokon át Izraelbe, dokumentálója lett a század elején zajló kisinyovi pogromoknak, látott két világháborút, részt vett a születő Izrael művészetének formálásában, és megérte az ország új életre kelését. Művészetében összekapcsolta a Biblia világát ezzel a modern pusztulás- és teremtéstörténettel. Két alkalommal is járt Magyarországon az 1920-as években, erről és a hozzá kapcsolódó magyar társadalomtörténetről is beszél a tárlat, így a látogatók többek közt megtudhatják, hogy fogadtatásában miként vett részt Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, a Pannra felfigyelő Kosztolányi Dezső, és miképpen reagált kiállítására a korabeli sajtó.