Teszt

150 évvel ezelőtt, 1875. november 14-én indult el az első tanév a Zeneakadémián, Magyarország első zenei felsőoktatási intézményében

• 5 tanár és
• 38 növendék

kezdte meg a közös munkát.

Azonban az oktatásnak nem ez az épület volt az első otthona.

Tudod-e, hogy ahol most állsz, ez a gyönyörű szecessziós zenepalota hányadik épülete a Zeneakadémiának?

Görgess lejjebb, és a kép alatt megtudod a választ!

↓

 

A harmadik!

Az oktatás először a Hal téren (a mai Március 15. téren), egy 16 szobás házban indult, de a hely hamar kicsinek bizonyult, így négy évvel később a Sugár (ma Andrássy) útra költözött az intézmény. Az új épületben az első emeleten lakott az alapító Liszt Ferenc (ez ma a Liszt Múzeumnak ad otthont), a második emeletre pedig az igazgató Erkel Ferenc költözött a családjával. A tantermek a második és harmadik emeleten voltak.

Balra a Hal tér, jobbra a Régi Zeneakadémia épülete

Az egyre gyarapodó tanszakok és a 10 év alatt közel 100 főre nőtt hallgatói létszám miatt ismét költözni kényszerült az intézmény, a mai főépület 1907-es megnyitását azonban már se Liszt, se Erkel nem érhette meg.

A Zeneakadémia első fontos tanárai voltak:

• id. Ábrányi Kornél, a Zenészeti Lapok nevű újság szerkesztője és számos más lap cikkírója, aki még harcolt az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban,
• Hans Koessler, akinek zeneszerzés-növendéke volt Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő és Weiner Leó is,
• Mihalovich Ödön, aki 32 évig, a leghosszabb ideig volt igazgató,
• Hubay Jenő, aki hegedűiskolájában nevelte ki világhírű hegedűsök tucatjait (mint például Arányi Jellyt, Geyer Stefit, Szigeti Józsefet, Székely Zoltánt, Zathureczky Edét),
• David Popper, akinek csellódarabjait a mai napig világszerte játsszák, pedagógiai kötete pedig mindenhol az alapvető tananyag része a zenei felsőoktatási intézményekben.

1887-ben hat évre összevonták a Zeneakadémiát a Színészeti Iskolával, és annak ellenére, hogy végül különválasztották a két iskolát, kezdetben úgy tervezték, hogy az új épületbe együtt költöznek be. Ám végül a telek méretei ezt nem tették lehetővé, így került egyedül a szecessziós palotába a Zeneakadémia.

Az első ismert terv még közös zene- és színiakadémiáról szólt 1901-ben

Lépj közelebb a Nagyterem két bejárata között található márványtáblához, ÉS nézd meg, kiknek a nevéhez fűződik az épület létrejötte!

1907 májusában ötnapos megnyitó keretében avatták fel az új épületet, az akkori Gyár utca egy szakaszát pedig Liszt Ferenc térre keresztelték át. Az ünnepi koncerteken a Zeneakadémia neves tanárainak művei szólaltak meg többek közt Bartók Béla tolmácsolásában, aki Kodállyal együtt ősztől kezdett el tanítani alma materében.

Hallgass bele Hubay Jenő 3. hegedűversenyébe, amelyet az ifjú tehetség, Vecsey Ferenc mutatott be a megnyitó ünnepségen (a felvételen oktatóink láthatók: Szabadi Vilmos hegedül, Ménesi Gergely vezényel)

Tudtad?

A Zeneakadémián régen nemcsak koncerteket, hanem irodalmi esteket is tartottak. Az alábbi képen például megtalálhatod Illyés Gyulát, Karinthy Frigyest, Füst Milánt, Kosztolányi Dezsőt, Babits Mihályt, középen éppen Móricz Zsigmond beszél:

Nemcsak ilyen jeles eseményeknek adott otthont az épület: a II. világháború után a Zeneakadémián zajlottak a népbírósági perek, mivel ez volt az egyetlen olyan épület, amely egyrészt sértetlenül átvészelte Budapest ostromát, másrészt ennek volt elég nagy a befogadóképessége.

Szelfizz egy kentaurral!

Megtalálod, hol van kentauralak az aulában? Ha igen, csinálj vele egy szelfit! Több helyen is előfordulhat (készíts két szelfipontunk legalább egyikén képet és mutasd be a séta végén). Kezében egy lírát tart, amivel az épület több pontján is találkozhatsz. Még a logónkban is megjelenik, persze nem véletlenül, hiszen a hangszer Apollónnak, a zene istenének szimbóluma volt az ókori görög mitológiában.

Látod a kentaurt ábrázoló plaketten azt a különleges anyagot, amivel be van vonva? Ezt hívják eozinmáznak. Nevét Éószról, a hajnal görög istennőjéről kapta. Először a Közel-Keleten kezdték el használni kerámiákon, majd arab közvetítéssel került a középkorban Európába. A 19. században újra népszerűvé vált, és több keramikus próbálta rekonstruálni a technikát, mígnem a pécsi Zsolnay Vilmos két vegyész segítségével újraalkotta és világhírűvé tette.

Ugyanezzel az anyaggal vonták be a lépcsőknél található kék gömböket is, amelyekről úgy tartják, hogy bennük lakik a zene szelleme. A diákok babonából mindig megérintik vizsgáik előtt, hogy szerencsét hozzon nekik.

Indulj el a főbejárattól jobbra található lépcsőn az első emeletre, érintsd meg te is az egyik kék gömböt és hagyd, hogy téged is megszálljon a zene szelleme!

Ahogy feljutsz a földszintről az első emeletre, úgy érsz fel a sötétségből a fénybe. Az épület tervezői szándékosan alkották meg ezt a kontrasztot a két emelet között: a világosságra való feljutással a közönség is emelkedettebb hangulatban fogadhatja be a zenét.

Az első emeleti csarnokban találhatod meg Körösfői-Kriesch Aladár festményét: „Akik az életet keresik, elzarándokolnak a művészet forrásához”. A középre helyezett kút összekapcsolja az alkotás felső és alsó, égi és földi szférát ábrázoló részét. Szakértők szerint a festő olyan ismert alakokat rejtett el alkotásán, mint Dante, Kossuth Lajos vagy az első ismert zeneszerzőnő, Bingeni Szent Hildegárd.

A freskó két oldalán lehet bejutni a Nagyterem középerkélyére, ahol az elmúlt majdnem 120 évben a leghíresebb muzsikusok léptek színpadra. Böngéssz a képek között, te kiket láttál élőben?

És ott voltál, amikor az egyéves Budapesti Fesztiválzenekar koncertet adott a Zeneakadémián? Vagy hallottad már korábban? Kevés felvétel maradt fent a régmúlt koncertjeiről, de ezt az 1984-es eseményt szerencsére megőrizte az utókor.

Hallgass bele a legendás hangversenybe Kocsis Zoltán szólójával:

Indulj el a Körösfői-Kriesch-festménnyel szemben állva balra, keresd meg a másik, Solti György karmesterről elnevezett koncerttermünket. Az élete során 31 Grammy-díjat elnyert művész a Zeneakadémián zongorát és zeneszerzést tanult.

Solti szívesen emlékezett vissza diákéveire. Egyik legkedvesebb tanára Weiner Leó volt, akitől perfekcionizmust szívott magába: „Sose alkudj meg, hiszen még a legjobb, amit képes vagy létrehozni, az sem elég jó”.

Hubay Jenőnél ugyan nem tanult, de ő volt diákkorában az intézmény igazgatója, róla ezt a történetet idézte fel később Solti:
„... csodálatos fiatal hegedűsök egész generációját nevelte fel, többek között Szigeti Józsefet. Másrészt Hubay hírhedten rossz karmester volt. Mikor egyszer próba közben egy hárfás elmulasztotta a belépést, Hubay megkérdezte, miért nem játszik. A hárfás így válaszolt:
– A beintésre várok, professzor úr.
– Beintésre? – kiabált Hubay. – Hát nem látja, hogy én vagyok a karmester?”.

Solti zsidó származása miatt külföldre kényszerült, és talán ennek a szomorú fordulatnak köszönhetően is vált minden idők egyik legünnepeltebb karmesterévé. Ugyanakkor nemcsak vezénylését, de mesteri zongoratudását is megőrizte képfelvétel.

Nézz bele, ahogy Murray Perahia szintén világhírű zongoraművésszel és neves ütőhangszeresekkel szólaltatja meg Bartók két zongorára és ütőkre komponált szonátáját:

Karizmatikus egyéniségéről álljon itt egy személyes történet feleségétől, Lady Valerie Soltitól: „Egyszer elmentünk sétálni a barátainkkal, velünk tartott egy négyéves kislány is. Gyurinak el kellett mennie, mert dolga akadt, a kislány pedig hirtelen elkezdett sírni. Megkérdeztük, mi baja. »A bácsival akarok menni!« – mondta. A férjem olyan volt, mint egy mágnes. Vagy mint amikor a napfényben áll az ember... feltölt energiával.”

Solti számos fiatal muzsikust segített pályájának elindulásában, halála után pedig özvegye folytatta munkáját, és többek közt férje alma materét, a Zeneakadémiát is támogatta. A Kisterem 2013. október 22. óta viseli nevét, szobra pedig a főbejárat előtt áll.

Első száz évében a terem jelentős zenei, színpadi, irodalmi és mozdulatművészeti eseményeknek adott otthont, és a legtöbb egyetemi koncertet is itt adták. A zenekari ároknak és a zsinórpadlásnak köszönhetően kamaraopera-előadásokat is tudtak itt tartani, napjainkban is itt zajlanak a hallgatók féléves operavizsgái.

Voltál már valamelyik operavizsgánkon? Pillants bele a korábbi előadások képeibe:

Indulj el a Solti Terem melletti lépcsőn a 2. emeletre. Ha felértél, tantermeket találsz mindenfelé, a folyosó közepén pedig van még két bejárat a Nagyterembe – az itteni erkély beceneve Kakasülő, ide ülhetnek be a diákok meghallgatni a koncerteket. Úgy tartják, ha a Kakasülőről nagy taps hallatszik, akkor volt valóban sikeres az este. Szemben a két bejáratával találod a X. termet, ahol éppen ma is tartunk programokat: délelőtt zenés gyerekfoglalkozást, délután nyitott zenei próbákat és koncerteket.

Keresd meg az emeleten a XV. tantermet, és nézd meg, ki tanított ott évtizedeken át!

Nézz körül a teremben! A tablókról megtudhatod, hogy melyik Kossuth-díjas író készített a zongorázó Kodályról ceruzarajzot, hányféle tantárgyat tanított a komponista az intézményben, melyik most is itt tanító csellóművész találkozott vele még életében. Az egyik fényképen tanítványai körében látható, köztük Doráti Antallal, aki egyszer Kodály humoros oldaláról is megemlékezett:

„Egy napon felkötött karral, Gipszpáncélban jöttem az órára. Kodály hosszasan rám nézett:

– Hát magával mi történt?
– Eltörtem a karomat, tanár úr.
– Hogyan csinálta?
– Leestem a lóról.
– Minek ment fel?
– Nem lehet csak mindig ülni.
– Hát hiszen a lovon is csak ül.”

Szelfizz Kodállyal!

A zeneszerzőt általában időskori arcával szokták azonosítani, pedig számos képfelvétel maradt fent fiatalkorából is. Készíts az ifjú Kodály egyik portréjával egy közös fotót!

Ha körülnéztél, sétálj vissza a terem melletti lépcsőn a földszintre, és útközben vess egy pillantást a lépcsőfordulókban található díszes üvegablakokra, amelyeket Róth Miksa elismert üvegfestő tervezett (neki köszönhetjük a földszint közepén látott aranyozott mozaikképet is).

Az első emeleti rektori folyosón (a lépcsőtől jobbra) található a mindenkori intézményvezető irodája és a Tanácsterem.

Mit tippelsz, Dr. Farkas Gábor, aki idén májusban vette át a rektori feladatokat, hányadik vezetője lehet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek?

Görgess lejjebb, és a kép alatt megtudod a választ!

↓

A tizennegyedik!

És a nagy elődök, akikhez csatlakozott: Erkel Ferenc zeneszerző (1875–1887, balra fent), Mihalovich Ödön zeneszerző (1887–1919), Dohnányi Ernő zeneszerző, zongoraművész, karmester (1919, 1934–1943, jobbra fent), Hubay Jenő hegedűművész (1919–1934), Zathureczky Ede hegedűművész (1943–1957), Szabó Ferenc zeneszerző (1958–1967), Kovács Dénes hegedűművész (1967–1980), Dr. Ujfalussy József zenetörténész (1980–1988, balra lent), Soproni József zeneszerző (1988–1994), Lantos István zongoraművész (1994–1997), Falvai Sándor zongoraművész (1997–2004, jobbra lent), Dr. Batta András zenetörténész (2004–2013), Dr. Vigh Andrea hárfaművész (2013–2023).

Sétálj tovább a földszintre! Ha megérkeztél, mutasd meg valamelyik szelfidet a jegypénztár előtt, és adunk neked egy kis emléket.

Reméljük élvezted a sétát, várunk minél hamarabb koncertjeinkre!